olvass tovább
27/08/26
Tartalomjegyzék
Az alábbi lista a honlap összehasonlító blokkja, nem kanaszta-rangsor. A szabályok ettől függetlenek: a klasszikus kanasztát asztalnál, két paklival játsszák.
A kanaszta (nemzetközi nevén Canasta) a römi családba tartozó, pontgyűjtős kártyajáték. Uruguayból indult a 20. század első felében, majd az 1950 körüli észak-amerikai egységesítés tette világszerte ismertté. Az alábbi leírás ezt a klasszikus (amerikai) kanasztát követi, Pagat és a Bicycle / United States Playing Card Company szabályösszefoglalója szerint.
A lényeg röviden: azonos értékű lapokból (nem szín szerinti sorozatból) csoportokat raksz az asztalra. Hétlapos csoport a kanaszta. A csapat (vagy kettesben a játékos) a lerakott lapok pontjáért, a kész kanaszták bónuszáért és a kimenésért kap pontot. A kézben maradt lapok pontja levonás.
Más asztalokon más szabály járja (modern amerikai kanaszta, Samba, Hand and Foot). Azokat itt nem keverjük bele. Ha ketten vagy hárman játszatok, a különbségeket a játékosszámnál és az osztásnál jelezzük.
A klasszikus játék négy főre van kitalálva, két állandó párosban. A partnerek egymással szemben ülnek, a lerakásaik közösek, a pontot is együtt számoljátok.
Játszható ketten és hárman is, de akkor már változik az osztott lapok száma, a húzás és a kimenés feltétele. A hatfős és a hárompaklis asztalok külön szabálykönyvet kérnek; azokat itt nem részletezzük.
Két teljes, 52 lapos francia pakli plusz négy joker (paklinként kettő): összesen 108 lap. A jokert nem hagyjátok ki. Ha kiveszitek, a vadlapok és a pontozás is felborul.
Ebben a pakliban:
Szín szerint a természetes lapok között nincs rangsor a lerakásnál. Három király az három király, a színük mindegy.
Egy osztás alatt annyi pontot gyűjteni, amennyit a szabályos lerakások, a kész kanaszták és a bónuszok adnak, közben a kézben maradó lapok pontját levonni. A játék (több osztás egymás után) addig tart, amíg legalább az egyik oldal eléri vagy meghaladja az 5000 pontot. A magasabb összpont nyer. Nincs külön bónusz „a játszma megnyeréséért”; a különbség a két oszlop végső állása.
Kimenni (elfogyasztani a kezed) csak akkor szabad, ha a csapatodnak már van legalább egy kanasztája, vagy ugyanabban a körben rakod össze. Kettesben a klasszikus változat szerint két kanaszta kell a kimenéshez.
Az osztó jobbra körbeadja a sort. A paklit megkeverik, a szomszéd vág.
Négyes, páros játékban mindenki 11 lapot kap, egyet-egyet, fedve. A maradék a húzópakli, középen. A tetejéről egy lapot felfordítanak: ez indítja az eldobott paklit. Ha ez a felfordított lap vadlap vagy piros hármas, újabbat fordítanak rá, amíg természetes lap (négyes vagy nagyobb) nem jön. A vadlapot vagy piros hármast keresztbe teszik, hogy látszódjon: a dobópakli be van fagyva.
A kiosztott piros hármast azonnal az asztalra kell tenni a csapat helyére, és ugyanannyi pótlást húzni a húzópakliból.
Kettesben (klasszikus kétfős változat): egyenként 15 lap, a húzáskor két lap jön a húzópakliból, a dobás továbbra is egy lap, és kimenni csak két kanaszta után lehet. A célpont itt is 5000.
Hármasban gyakori a 13 lapos osztás és a kétlapos húzás. A párosodás osztásonként változhat; ezt előre egyeztesd, mert asztalonként eltér.
Ha valahol 15 lapot osztanak négyesben, az már nem ez a klasszikus szabály.
Az osztó balján ülő kezd. Utána balra, körben. Egy kör három részből áll:
Nem „kijátszol egy lapot, aztán húzol”. Először húzol, aztán raksz, aztán dobsz.
Csak akkor, ha a felső lapot azonnal szabályos lerakásba tudod tenni, a kezedből (vagy a saját asztali csoportodra). A többi lap a pakliban ehhez még nem számít. Ha a teteje stimmel, felveszed a többit a kezedbe, és utána még rakhatsz.
A dobópakli nem vehető fel, ha a tetején vadlap vagy fekete hármas van (és piros hármas sem, ha valamiért az van fent).
Ha a pakli nincs befagyva ellened, a tetejét (négyes-ász) felveheted, ha:
Ha a pakli be van fagyva, csak akkor veheted fel, ha két természetes lapod van ugyanabból az értékből, mint a teteje, és azzal nyitsz vagy bővítesz. Egy természetes plusz egy vadlap ilyenkor nem elég.
A pakli be van fagyva:
A fekete hármas megállítja a következő játékost: amíg az van a tetején, a pakli nem vehető. Ha rákerül egy másik lap, a fekete hármas ettől még nem fagyasztja be tartósan a halmot. A vadlap viszont benne marad fagyasztónak.
Amíg a csapatod még nem rakott le semmit, az első asztalra tételnek el kell érnie egy minimum lapértéket. Több csoportot is letehetsz egyszerre, hogy kijöjjön. A piros hármas bónusza és a kanaszta bónusza nem számít bele. Ha a dobópaklit veszed, csak a felső lap értéke számítható, a pakli többi lapja nem.
| A csapat addigi összpontja | Első lerakás minimuma |
|---|---|
| Negatív | 15 pont (gyakorlatilag nincs küszöb) |
| 0-1495 | 50 pont |
| 1500-2995 | 90 pont |
| 3000 vagy több | 120 pont |
Kivétel: ha a húzás után az egész kezed le tudod rakni, benne legalább egy kanasztával, kimész „kézből”, és ehhez nem kell a minimum. A kitéve hagyott piros hármas ettől még nem számít korábbi lerakásnak.
Ha az egyikőtök már teljesítette a minimumot, a partner a továbbiakban szabadon rakhat, küszöb nélkül.
Lerakás: legalább három azonos értékű lap, ász és négyes között. Színsorozat nem érvényes (az Samba és más változatoknál jelenik meg).
A lerakott lapok az osztás végéig az asztalon maradnak. Ami a kézben marad az osztás zárásakor, az akkor is levonás, ha „majdnem csoport” volt.
Kanaszta a legalább hétlapos, szabályos csoport, benne legalább négy természetes lappal.
A hétlapos csoport után a klasszikus játékban tovább pakolhattok ugyanarra az értékre. A plusz lapok pontja számít. Ha tiszta kanasztára vadlapot teszel, vegyes lesz, és a bónusz 300-ra esik. Ha már három vadlap van benne, több vadlap nem tehető rá.
A kanaszta bónusza a lapok saját pontján felül jár. Példa: hét tiszta király 500 + 7×10 = 570, mielőtt bármi más bónuszt számolnál.
A joker és a kettes ugyanúgy vadlap: természetes értéket helyettesíthet a csoportban. Nem rakhatók le önálló, csak vadlapos csoportként a klasszikus szabályban.
Pontban nem egyformák: a joker 50, a kettes 20. Elszámoláskor ez sokat számít, ha a kezedben maradnak.
Ha vadlapot dobsz, a dobópakli befagy. Amíg vadlap van a tetején, senki nem veheti fel. Ha később természetes lap kerül rá, a pakli attól még fagyott marad, amíg valaki két természetes párral fel nem oldja.
A vadlapot tartogatni érdemes a nyitó minimumhoz vagy egy majdnem kész kanasztához. Feleslegesen bedobni ritkán jó: befagyasztod a halmot, és 20 vagy 50 pontot kockáztatsz, ha bent ragad.
Piros hármas (kőr, káró): bónuszlap, nem csoporttag. Ha osztáskor vagy húzáskor hozzád kerül, azonnal kiteszed a csapat helyére, és pótlasz a húzópakliból. Ha a dobópaklival együtt jön, kiteszed, de nem pótlasz.
A piros hármas nem számít bele az első lerakás minimumába, és nem kanaszta.
Fekete hármas (pikk, treff): tiltó dobás. A következő játékos nem veheti a paklit. A rákövetkező dobás után ez a hatás elmúlik. Közönséges csoportba nem rakható, csak kimenéskor, három vagy négy fekete hármas, vadlap nélkül. Pontértéke 5, ha kint van vagy ha a kézben marad (bent: levonás).
Az értékek a klasszikus amerikai kanaszta szerint. A kettes és a joker nem egyforma (20 és 50), az ász 20, a hármas pedig nem 15.
| Lap | Pont |
|---|---|
| Joker | 50 |
| Ász | 20 |
| Kettes (vadlap) | 20 |
| Király, dáma, bubi, 10, 9, 8 | 10 |
| 7, 6, 5, 4 | 5 |
| Fekete hármas | 5 |
| Piros hármas | nem lapérték a csoportban; lásd a bónusztáblát |
| Tétel | Pont |
|---|---|
| Tiszta kanaszta | 500 |
| Vegyes kanaszta | 300 |
| Kimenés | 100 |
| Kézből kimenés (rejtett): a 100-on felül | +100 (összesen 200) |
| Piros hármas, ha van legalább egy lerakás | +100 darabonként |
| Mind a négy piros hármas, ha van lerakás | +800 összesen |
| Piros hármas, ha nincs lerakás | −100 darabonként (−800 a négyért) |
Kézből akkor jár a plusz 100, ha az osztásban korábban semmit nem raktál le (a piros hármas kitétele nem számít), a partnered csoportjához sem tettél, és ebben a körben az egész kezed lekerül, benne legalább egy kanasztával.
A két oszlopot (mi / ők) folyamatosan vezetitek. Ettől függ a következő osztás nyitóminimuma. Negatív állás is előfordul.
Egy osztás akkor zárul, ha valaki szabályosan kimegy, vagy ha a húzópakli elfogy úgy, hogy a következő játékos már húzna belőle, de nincs mit.
Kimenni: a csapatnak legyen kanasztája, és a kezed üres legyen (utolsó lapod vagy lekerül, vagy eldobod). Kanaszta nélkül tilos úgy rakni, hogy dobás után ne maradjon nálad lap.
Ha tudnál kimenni, de nem vagy benne biztos (a partner keze levonás lehet), a húzás után, még további rakás előtt megkérdezheted: „Kimehetek?” A partner csak igennel vagy nemmel felel, és a válasz kötelez. Nem muszáj kérdezni.
Ha a húzópakli utolsó lapja piros hármas, kiteszed, pótlás nincs, rakni és dobni sem szabad: az osztás azonnal véget ér.
Ha a húzópakli elfogy, de a teteje nem piros hármas, a játék mehet tovább, amíg mindenki a megelőző dobást fel tudja venni. Ha a pakli nincs fagyva, és a dobás a csapatod kint lévő csoportjára illik, fel is kell venned. Amint valaki húzna a már üres húzópakliból, vagy szabályosan nem veszi a dobást, az osztás véget ér.
A játszma akkor ér véget, amikor egy osztás elszámolása után legalább az egyik oldal 5000 vagy több. Az utolsó osztást akkor is végigjátsszátok, ha közben már látszik, hogy valaki átlépi. Győztes a magasabb végösszeg.
Ezek asztali szokások, nem nyerőképlet. A kimenetel a kiosztástól és a többiek dobásától is függ.
